1992 – 1993 folyamán Magyarországon elsőként valósítottunk meg komplex akadálymentesítési tevékenységet a „Nyitott Város Kalauz” Akciócsoport keretében. Ennek során látás-, hallás- és mozgássérült személyek, valamint fogyatékos gyermeket nevelő szülők, összesen mintegy 160 fő bevonásával elvégeztük több mint 6000 fővárosi objektum – első sorban különböző funkciójú közintézmény és egyéb szolgáltatók – felmérését és minősítését az akkor hatályos jogi szabályozás figyelembevételével az akadálymentesség szempontjából. Tekintettel arra, hogy az említett időszakban, e tevékenység hazánkban még szinte ismeretlen volt, az elvégzendő munkához szükséges teljes módszertant:
- felmérési dokumentációt
- a felmérés folyamatát
- a felmérendő helyszínek kiválasztását
- a felmérés megvalósításának szervezési feladatait
- a felmért adatok gyűjtését
- a felmért adatok feldolgozását
A feldolgozott adatok alapján az akadálymentes környezeti előírásoknak megfelelő minősítési rendszert ki kellett dolgoznunk a programba bevont szereplőkkel és szakemberekkel együttműködve. Az ekkor kidolgozott modellt a mindenkori jogszabályi változásokat beépítve a nemzetközi trendeket figyelem bevéve folyamatos karbantartjuk, fejlesztjük és használjuk mind a mai napig felméréseink, a feldolgozásaink során és a minősítési rendszerünkben.
1995-ben az akadálymentesen épített környezet témakörében egy német nyelvű kiadvány fordításaként megjelentettük az „Ajánlatok Kereskedelmi Egységek Bejáratának és Belső Tereinek Kialakításához” c. művet, mely hazánkban az első és sokáig egyetlen ilyen témájú munka volt.
Felmérési módszertanunkat ez idő alatt folyamatosan fejlesztettük és hozzáigazítottuk a jogi szabályozás változásaihoz, így – például – az OTÉK. 1997. évi elfogadásához.
A jogi környezet és a társadalmi szemlélet fokozatos változásának köszönhetően egyre több felkérést kaptunk állami és önkormányzati szervektől arra, hogy a kezelésükben lévő közhasználatú épületeket mérjük fel az akadálymentesség szempontjából, valamint készítsünk írásos javaslatokat annak megvalósítására. E feladatoknak a különböző fogyatékossággal élő emberek és felkészült építészmérnök szakemberek bevonásával magas színvonalon tettünk eleget.
1998-ban közreműködésünkkel készült el az „Akadálymentes Környezet Építészeti Tervezési Segédlet” CD-rom, mely úttörő jellegű kiadványként segítette a szakembereket abban, hogy az akadálymentesség előírásai alapján valósítsák meg – a fogyatékos emberek szükségleteinek figyelembe vételével – a szakszerű tervezést.
2000-ben járt le az első – olyan jogszabályba foglalt – határidő, mely a már működő közintézmények akadálymentesítésére vonatkozott. Az oktatásért és kultúráért felelős tárca pályázatot írt ki e tevékenységek támogatására, s e pályázatok befogadásának feltétele volt, hogy azok megfelelőségét Alapítványunk tanúsítsa. Számos intézmény terveit vizsgáltuk át és tekintettük meg korrekt javaslat érdekében, például Jogi Egyetem, Vendéglátóipari Főiskola, Néprajzi Múzeum, Füzérradványi Kastély, stb.
Ugyanebben az évben a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány akadálymentesítési célú felmérések dokumentációjának kidolgozására és egy részmintán történő bemutatására irányuló pályázatot írt ki, melyre az egész ország területéről összesen két pályázat érkezett. A Kiíró a Motiváció Alapítvány által benyújtott pályázatot tartotta egyedül támogatásra érdemesnek.
2001-ben a Sportfólió Kht. megbízásából a Kht. kezelésében lévő sportlétesítmények felmérését végeztük el, melybe beletartozott többek között a Népstadion és Intézményeitől kezdve egészen a vízi sportlétesítményekig bezárólag több száz objektum.
Az első nyíltvízi beemelő szerkezet és környezetének kialakítása (Siófok) az Alapítványon keresztül, a vele együttműködő építész tervei és kivitelezése alapján valósult meg.
Széchenyi Terv keretén belül került támogatásra a „Budapesti Útikalauz Sérült Embereknek” c. kiadványunk, mely több mint 1000 közhasználatú épület vizsgálatát tartalmazza az akadálymentesség szempontjából.
A Kiadvány úttörő jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy elsőként alkalmazott színkód rendszert az akadálymentesség meghatározására. A Kiadvány színes lapok által azonnal érzékelhetővé tette az aránytalanságokat, az akadálymentes (kék), a részbeni akadálymentes (narancssárga) és a nem akadálymentes (piros) vizsgált és minősített objektumok között.
2003-ban jelentettük meg „Élő Otthon” című kiadványunkat, mely a fogyatékos ember lakókörnyezetének akadálymentesítéséhez ad ötleteket. A könyv megjelenésének idején kuriózumnak számított, hogy részletesen foglalkozott nem csupán a mozgás, hanem a látás, hallás és értelmi fogyatékosok akadálymentesítési szükségleteivel. A szakkönyv nem csak a témával foglalkozó szakembereknek, hanem a fogyatékos embereknek és a velük kapcsolatban állóknak nyújtott segítséget az egyenlő hozzáférés megvalósításához. A könyv mellékletében – a látássérültekre vonatkozó információkat Braille-írásban is – megjelentette. Ilyen megoldást Magyarországon ebben a könyvben került elsőként alkalmazásra. A kiadvány mellékletét képezte az a tevékenységlista, amely bárkit hozzásegíthet a saját otthonának a felméréséhez, a saját állapotának, tevékenységének figyelembevételével.
2004-2005 években a Fővárosi Önkormányzat megbízása alapján 75 önkormányzati intézmény teljes körű akadálymentességi felmérését végeztük el, majd ennek alapján akadálymentesítési javaslattervet és költségbecslést is készítettünk annak érdekében, hogy az akadálymentesítési munkák időbeni és pénzügyi ütemezése megvalósulhasson. Ezt a munkát az Alapítvánnyal együttműködő, a témában jártas építészmérnökök és kiképzett felmérők végezték.
2008-ban az EQUAL pályázati program keretében két kötetben kiadtuk az „Élő Munkahely” alcím: Hasznos ismeretek fogyatékos emberek foglalkoztatásához – című könyvet, melynek második kötete kimondottan a foglalkoztatással és az ahhoz szükséges akadálymentes környezeti ismeretekkel, feltételekkel és ajánlásokkal foglalkozik.
2007. és 2009. között a Leonardo Program keretében valósult meg az „Akadálymentes Világot Mindenkinek” című projekt, melynek során a Budapesti Műszaki Egyetemmel és öt külföldi műszaki egyetemmel (trentoi, dandalki, ljubjanai, kolozsvári) együttműködve DVD-n megjelenő interaktív oktatási anyag elkészítésében vettünk részt, melyet a rehabilitációs szakemberek képzése során jelenleg is használnak.
2009 – 2010-ben a turisztika területén valósítottunk meg három jelentős projektet az egyenlő hozzáférés megvalósítása érdekében:
- érzékenyítő tréninget tartottunk turisztikai szolgáltatók számára annak érdekében, hogy munkájuk során megfelelően viszonyuljanak a fogyatékos emberekhez.
- kutatást végeztünk 1000 fős mintavétellel, amelyben a fogyatékos emberek elvárásait, szükségleteit és lehetőségeiket vizsgáltuk a turizmussal kapcsolatban. A mintavétel országosan, valamennyi fogyatékossági csoport bevonásával valósítottuk meg a legutóbbi népszámlálás fogyatékosokra vonatkozó megoszlási aránya alapján. Az intézményben élő autista és értelmi fogyatékos emberek turisztikai igényeit fókuszcsoportos módszerrel vizsgáltuk.
- ezen időszak alatt a „Motility (Mozgásképesség) turisztikai adatbázis fogyatékos embereknek” volt a legjelentősebb projektünk, melynek keretében a Magyar Turizmus Zrt. adatbázisában szereplő turisztikai objektumok vizsgálatát végeztük el. Az adatbázisban olyan objektumok szerepeltek, melyek üzemeltetői önkéntes bevallással nyilatkoztak arról, hogy az objektum mennyiben akadálymentes. A szakmai előírások ismeretének hiánya miatt, azonban számos megtévesztő adat is bekerült az adatbázisba.
Ennek korrigálása érdekében a Magyar Turizmus Zrt. kijelölt 4000 olyan objektumot (szállodák, éttermek, látványosságok stb.) amelyek turisztikai szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezeket az objektumokat az Alapítvány szellemi termékeként létrehozott módszertan továbbfejlesztésével mérték fel a programba bevont – előzetesen felkészített – felmérők. Ehhez a programhoz aktualizáltuk a
- felmérési dokumentációt
- a felmérés folyamatát
- a felmérendő helyszínek kiválasztását
- a felmérés megvalósításának szervezési feladatokat
- a felmért adatok gyűjtését és továbbítását
- a felmért adatok feldolgozását
- a feldolgozott adatok alapján az akadálymentes környezeti előírásoknak megfelelő minősítési rendszert.
2011-ben, az akkor még működő Banko Popolare Bank kérte az Akadémia utcai kirendeltségének teljes körű akadálymentesítésének vizsgálatát kérte, melynek eredményeként javaslatunkra akadálymentes WC-t is kialakítottak, mobil rámpával látták el a bejáratot.
A Budapesti Művelődési Központ (BMK) teljes körű akadálymentesítési felmérését végeztük el és készítettünk javaslattervet a megvalósításra. A BMK-val az együttműködésünk > eredményeként készült el a KORLÁT című DVD-jük és Nagy Bendegúz építész, rehabilitációs szakmérnök bevonásával a Hűvösvölgyi Nagyréten az első akadálymentes sétaút.
Az Észak-magyarországi Munkaügyi Központ Európa Uniós pályázatának keretében a területükön működő összes munkaügyi kirendeltséget (BAZ, Heves, Nógrád megye) akadálymentesítési felmérésével és tervezésével bízta meg Zalabai Péterné rehabilitációs környezettervező szakértőt. 10 kirendeltség pályázata nyerte meg, ezeknél a kivitelezés nyomon követése is feladatának része volt. A pályázat sikeresen zárt, hibátlanul valósult meg az akadálymentesítés.