Röviden a projektről

A projektünk végrehajtása során egy olyan komplex munkaerő-piaci modellt valósítunk és dolgozunk ki, amely az oktatási intézményből kilépő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését támogatja közvetlen és közvetett formában.

A programba 30 fő oktatási intézményből kikerülő, a munkaerő-piacon megjelenő fiatalt vonunk be, és minimum 5 főt helyezünk el a nyílt munkaerő-piacon. A program során együttműködünk az Addetur Baptista Gimnázium, Szakgimnázium és Szakiskolával, valamint másik két közoktatási intézménnyel, a fiatalok szüleivel, gondviselőivel és munkáltatók széles körével.

A fiatalokkal már az oktatási intézményben 2 fő gyakorlott szakemberrel elkezdődik a fejlesztés tréningek keretében („osztályfőnöki óra” - pályaorientációs és álláskeresési tréning).

• Ezzel párhuzamosan „tapasztalati tanulással” ismeretekre tesznek szert konkrét cégekkel, vállalatokkal kapcsolatosan, ahol eltöltenek egy napot („gyárlátogatás” - adekvát ismeretek, élmények gyűjtése a munkaadókról
• Iskolai tanulmányaikat befejezve a fiatalok egyéni tanácsadáson vesznek részt a munka világába való belépés támogatásáért (egyéni foglalkozási tanácsadás, sorstársi segítés, tapasztalati tanulás).
• Munkaerő-piacra való belépés és bennmaradás segítésének érdekében jogi, sorstársi és mediációs tanácsadásokon vesznek részt (utókövetés: kapcsolattartás a fiatallal és a munkáltatóval, mediáció).
• A fiatalok szüleinek, gondviselőinek 2 fő gyakorlott szakember segítségével elkezdődik a felkészítés tréning keretében az élethelyzet változásra („szülői értekezlet” - felkészítő, információ átadó tréning).

A projekt erőssége, hogy sokoldalúan támogatja és fejleszti az oktatási intézményből kikerülő fiatalokat, elébe megy azoknak az elbizonytalanító tényezőknek, amelyek rendkívüli nehézséget jelentenek az oktatási intézményből már kilépő a munkaerő-piacra még be nem lépő fiataloknak.

A fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának egyik oka az alacsony iskolai végzettség, valamint az, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez. A fogyatékossággal élő, dolgozó fiatalok többségét nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják.

Az összegyűjtött információink alapján megállapítható, hogy a jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti elő hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába, nem valósul meg maradéktalanul. Valamennyi szakiskola kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítse fel a tanulókat.

A támogató szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek a munkahelykeresésben is jelentős segítséget adnak nekik. Ugyanakkor viszont probléma, hogy együttműködő munkáltatók hiányában és a költséghatékonyság érdekében egyes szakiskolák intézményen belül alakítják ki a gyakorlati helyeiket. Ez ugyan védettséget jelent a tanulók számára, viszont nem készíti fel őket a nyílt munkaerőpiac kihívásaira, amivel az esélyeik romlanak.

A védett foglalkoztatók jelentőségét megnöveli, hogy a munkáltatók kevéssé nyitottak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatására. Egyes szakiskolák nem a valós munkaerő-piaci igényekhez igazítják a képzést. Központi szervezés és irányítás hiányában magukra maradnak, információt civil szervezetektől, társintézményektől, és személyes kapcsolataik révén (például végezett tanulóktól) szereznek.

Több felsőoktatási intézményben kifejezetten a fogyatékossággal élő hallgató igényeihez és szükségleteihez igazodó pályaorientációs és munkaerő-piaci szolgáltatást, tanácsadást és kedvezményeket biztosítanak, együttműködve a civil szervezetekkel.

A munkáltatói oldalon - különösen kis- és közepes vállalkozásokban - azonban hiányosak a munkavégzés feltételei, és alacsony szintű a szociális érzékenység. A tájékozatlanság bizalmatlanságot szül, és ahol foglalkoztatnak is fogyatékossággal élő fiatalt, gyakran nem a végzettségnek megfelelő munkakört ajánlják fel.

Tapasztalataink szerint a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet.

A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült.

A célcsoport kiválasztásának szervezeti háttere a pályázat megvalósítóinak szakmai elkötelezettsége, mivel a Motiváció Alapítvány 26 éve fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó szakmai szervezet. Alapítványunk különböző fogyatékossági csoportokba tartozó fiatalokkal találkozik munkája során.

Az Alapítvány mindennapi tapasztalatai a különböző szolgáltatások során gyűltek össze pl. személyi segítés, szállító tevékenység, munkaerő-piaci tevékenység, ifjúsági irodai tevékenysége, és az évek során megvalósított EU-pályázatokon keresztül.

Gyakorlati munkánk során bebizonyosodott, hogy a fogyatékos fiatalok munkavállalási szegregációjának okai azonban nem csak állapotukban vagy az „ép” társadalom reakcióiban keresendő. A saját magukról alkotott kép, a családtagjaikhoz való viszonyban, és az egész családi működésben tetten érhető.

Jellemzően túlféltő, túlgondozó családok gyermekei, ami miatt az önállósággal kapcsolatos gondolataik és realitásérzékük korlátozott, ezért a szülők betegsége, halála után még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek. Önálló életvitelük és munkaerőpiacra való belépésük veszélybe kerül, ez pedig a társadalomra további terheket ró.

A projektünk közvetlen célcsoportja:

1. A köznevelési intézményből kilépő, 16-25 év közötti:

• sajátos nevelési igényű fiatal,
• beilleszkedési / tanulási / magatartási nehézséggel küzdő fiatal,
• fogyatékos, egészségkárosodott fiatal.

2. Munkáltatók:

Közvetett célcsoport:

• köznevelési intézmény,
• fiatalok szülei, gondviselői. A projekt egy olyan komplex munkaerő-piaci modellt valósít meg, amely az oktatási intézményből kilépő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését támogatja közvetlen és közvetett formában:
  • a fiatalokkal már az oktatási intézményben elkezdődik a fejlesztés tréning keretében („osztályfőnöki óra” - pályaorientációs és álláskeresési tréning).
  • ezzel párhuzamosan tapasztalati tanulással megismerkednek konkrét cégekkel, vállalatokkal, ahol eltöltenek egy napot („gyárlátogatás” - konkrét ismeretek, élmények gyűjtése a munkaadókról).
  • iskolai tanulmányaikat befejezve egyéni tanácsadással segítjük őket a munka világába való belépésre (egyéni foglalkozási tanácsadás, sorstársi segítés, tapasztalati tanulás).
  • munkaerő-piacra való belépésüket és bennmaradásukat támogatjuk (utókövetéssel: kapcsolattartás a fiatallal és a munkáltatóval, mediációval, és sorstársi tanácsadással).
  • a fiatalok szüleivel, gondviselőivel is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, felkészítjük őket az élethelyzet változásra („szülői értekezlet” - felkészítő, információ átadó tréning).

A projekt erőssége, hogy sokoldalúan támogatja és fejleszti az oktatási intézményből kikerülő fiatalokat, elébe megy azoknak az elbizonytalanító tényezőknek, amelyek rendkívüli nehézséget jelentenek az oktatási intézményből már kilépő a munkaerő-piacra még be nem lépő fiataloknak.

A projektnek két nagy szakasza van:

I.szakasz: első három hónap (április-június) - nagyrészt a fiatalok számára biztonságos terepet jelentő oktatási intézményben zajlik a fejlesztés csoportos formában.

II.szakasz: második négy hónap (július-október) - a Motiváció Alapítványban zajlik a fejlesztés egyéni formában.

A projekt egymásra épülő megvalósítandó tevékenységei:

I/1. Osztályfőnöki óra - az oktatás menetébe építve, április-június, 6 alkalom (1,5 óra).

A program keretében a résztvevő fiatalok különleges osztályfőnöki órákon vehettek részt, ahol munkaerőpiaci ismereteik bővítésén dolgoztunk közösen.

Az osztályfőnöki órákon pályaorientációs és pályaválasztási kérdésekről beszélgettünk a fiatalokkal.

I/2. Gyárlátogatás - az oktatás menetébe építve, április-június, havi 1 alkalom.

A tervezett helyszínek:

A kiválasztott munkáltatókkal már több éves jó munka kapcsolatot ápolunk közös céljaink megvalósításában. Tagjai vagyunk a nevezett szervezetekkel együtt a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának, ahol rendszeres találkozásaink során a megváltozott munkaképességű/fogyatékos munkavállalók helyzetének javításán dolgozunk közösen.  Telenor Hungary, Khell-Food, OMW Magyarország.

I/3. Szülői értekezlet - április-június, havi 1 alkalom (2 óra), a csoport nyitott, bármikor lehet csatlakozni.

A szülői értekezletek célja:

• fórum a szülőknek a gyerekeik munkába állásával / továbbtanulásával kapcsolatos dilemmák, kérdések megbeszélése
• felkészülés a gyerekek önállóvá válásának támogatására 
• tapasztalat megosztás, egymás inspirálása és közös megoldások kialakítása
• egy szülőket támogató közösség és fórum kialakítása, ahol egymást is tudják erősíteni

II/1. Egyéni foglalkozási tanácsadás - mentorálás

II/2. Egyéni foglalkozási tanácsadás - munkaközvetítés

II/3. Egyéni foglalkozási tanácsadás - jogi információ nyújtás a célcsoport tagjainak (fiatalok, szülők/gondviselők, munkáltatók)

II/4. Munkáltatói kapcsolattartás - új munkáltatói kapcsolatok felkutatása a célcsoportra fókuszálva, munkáltató reggeli szervezése (1 alkalom)

II/5. Tapasztalati tanulás - iroda használata, működtetése

II/6. Mentorálás - egyéni és csoportos formában az állás/munkahely megtartás támogatásáért

II/7. Utókövetés - a munkaadó és a munkavállaló részére, mediáció

II/8. Sorstársi segítés

II/9. Módszertani ajánlás elkészítése - a modell folyamatos nyomon követése, leírása

A projekt szerves egységben, komplex módon fejleszti saját funkcióinak végzésében a családot, az oktatási intézményt, a munkáltatót és a megvalósító civil szervezetet. A szoros együttműködés, a közös gondolkodás folyamatosan tökéletesíti és erősíti a modell értékű projektet.